Városi élet előnyei és hátrányai

Gyakran hallunk érvelgetéseket a városi  élet és a vidéki mellett vagy ellen. Most összeszedtük a legfontosabbakat, hogy mielőtt egy fontos költözésre szánnád magad, még egyszer alaposan átgondolhasd, hogy biztosan neked való-e a vidéki élet.

A városi élet előnyei és hátrányainak összevetése

A városi élet előnyei

  • A városi életben a munkalehetőség jobb – A városok esetében, amit legelőször érdemes kiemelni, mint pozitívumot, hogy könnyebben munkát lehet találni.

 

  • A városi fizetések magasabbak – A nagyvárosi fizetések gyakran magasabbak a vidékiekhez képest. Itt kell megjegyezni, hogy itt kell megjegyezni, hogy a nagyvárosi élet jóval drágább is. A lakás és albérlet árak jóval magasabbak, ráadásul a városokban jóval többen is keresnek lakást, így a megfelelő lakás megtalálása sokkal nehezebb.

 

  • A vásárlás könnyebb  -A nagyváros előnye az is, hogy megannyi bolt, divatáru üzlet, étterem és szórakozóhely áll rendelkezésre.

 

  • Az oktatási infrastruktúra fejlettebb a városokban  -A családosok számára előny, hogy számtalan óvoda és iskola közül válogathatnak.

 

  • A nagyvárosi oktatás nagy eséllyel színvonalasabb a vidékinél

 

A városi élet hátrányai

Az ingatlanok és az albérleti díjak a városokban jóval magasabbak. A családosok többsége kertes házról álmodik, de anyagi okok miatt panel illetve társasházi környezetben kényszerülnek gyermekeiket felnevelni.
Ha röviden szeretnénk összefoglalni, számos betegség kialakulásáért tehetjük felelőssé a nagyvárosi életet, és az azzal járó életformát. 1900-ban a világ népességének csupán 14 százaléka volt városlakó, három évvel ezelőtt ez a szám már elérte az ötven százalékot, míg az ENSZ előrejelzése szerint ez az arány 2050-re eléri a 70 százalékot.

Kutatások

Több kutatás is foglalkozott a csecsemők egészségi állapotával, összehasonlítva a városban, illetve a vidéken született babákat. Egyre több kutatás azt mutatja, hogy azok a csecsemők, akik nagyvárosban születnek, rosszabb egészségi állapotra – beleértve a mentális egészséget is – számíthatnak, mint vidéken élő társaik.

A városi lét ugyanis nagy kockázatot jelent, különféle mentális betegségek, ízületi gyulladás, szívbetegségek, rák és termékenységi problémák társulhatnak ehhez az életmódhoz. A városi levegő már magzati korban károsíthatja az egészséget, és egy életre meghatározhatja a rosszabb egészségi állapotot.

Tavaly, laboratóriumi vizsgálatokban az Ohio Állami Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a városi szennyeződések anyagcsere-változásokat okozhatnak kisgyermekeknél, amelynek eredményeként megemelkedik a vércukorszint, és megnő a kockázat az inzulinrezisztencia kialakulására.

A kutatás vezetője Qinghua Sun, megfigyelte, hogy ezek a szennyező anyagok a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezetnek. Mégpedig úgy, hogy a finom kémiai részecskék gyulladást okoznak.

Az pedig csak ront a helyzeten, hogy a legtöbb gyermek sosem hagyja el a városi környezetet. Brit statisztikai adatok szerint minden ötödik fiatal még sosem járt vidéken, míg további 17 százalék egyszer vagy kétszer volt. A város ráadásul együtt jár azzal, hogy beltéri életet élünk. És ennek is meglesz a következménye.

Azok a gyermekek, akik többnyire a lakásban tartózkodnak, nagyobb esélyük van a rövidlátásra, amiből vakság is kialakulhat későbbiekben. Ezért pedig a napfény hiánya tehető felelőssé. A napfény hatására termeli a retina a dopamint, amely megakadályozza a szem túlzott növekedését. Emellett a fény hatására a pupilla összehúzódik, ezáltal megnövekszik a látásélesség

Az is bizonyított, hogy a városi gyermekek nagyobb eséllyel lesznek allergiások, asztmások, mint vidéki társaik. Ezt pedig azzal magyarázzák, hogy a betonrengetegben kevesebb a pocsolya, így nem is találkozik az immunrendszer azokkal a talajban található baktériumokkal, amely megedzhetné. A legújabb kutatások ráadásául azt állítják, hogy a városi anyák már az anyaméhben növekvő csöppségnek átadhatják az allergiára való hajlamot.

A városi élet pszichés hatásai

A mentális betegségek valószínűbb kialakulását a sok stresszel magyarázzák a szakembereké. Skizofréniát és szorongásos zavarokat okozhat. Glyn Lewis londoni pszichiáter szerint a skizofrénia előfordulása kétszer nagyobb a városi férfiaknál, mint a vidéken nevelkedetteknél.

A városlakó embereknél a hangulati zavarok – bipoláris zavar, depresszió – is nagyobb eséllyel alakulnak ki, számszerűsítve 39 százalékkal magasabb a kockázat, és 21 százalékkal nagyobb az esély a szorongásos zavarokra, mint a pánikroham, extrém fóbiák, rögeszmék.

A városi fiatal nők ötször nagyobb valószínűséggel szenvednek bulímiában, az étkezési zavarok egyik leggyakoribb formájában – a British Journal of Psychiatry lapban megjelent tízéves kutatáson alapuló tanulmány szerint. Az év elején német kutatók arról számoltak be, hogy a városi ember agyában is vannak eltérések.

Agyi képalkotó vizsgálatokkal kimutatták, hogy az amygdala, és a cinguláris kéreg – mindkét agyi terület részt vesz az érzelmek és szorongás szabályozásában – igen aktív lett a a városlakóknál, amikor stresszel szembesültek. A vidékieknél sokkal enyhébb reakciót figyeltek meg. Gyermekeknél pedig nagyobb eséllyel alakul ki figyelemzavar.

A zöld környezet hiánya is hatással lehet az egészségünkre. Egy elmélet szerint – biofília – az emberi fejlődés során kialakult a zöld környezet iránti ragaszkodásunk, és idegesek leszünk, ha megfosztanak tőle. Frances Kuo, az Illinois Egyetem pszichológusa is kiállt ez elmélet mellett. Ő vizsgálta például a hiperaktivitással küzdő gyermekeket, és azt találta, hogy már egy húszperces séta is sokat segített, javult a figyelem. A legtöbb városlakó azonban túl elfoglalt ehhez a terápiához.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük